Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kolozs Megyei Rendõrseg

1997. május 26.

Kolozs megye prefektusa megtiltott mindenféle rendezvényt május 24-27 között, Kolozsvár polgármestere e napokon nyilvános gyűlést szervez az Avram Iancu téren A román nemzet egysége és méltósága gyűjtőnévvel. A lap szerint a megyei rendőrség tájékoztatott, hogy csak akkor lép közbe, ha a kulturális rendezvények politikai tüntetéssé fajulnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1997. július 30.

A rendőrség júl. 30-án megakadályozta az újabb, a kolozsvári magyar főkonzulátus épületére kitűzött magyar zászló ellopására irányuló kísérletet, amelyet ezúttal egy darus kocsi segítségével kívántak elkövetni. A helyszínre érkezett Grigore Blaga ezredes, a Kolozs megyei rendőrség parancsnoka, aki felszólította Funar polgármestert, hogy tartózkodjon a zászlót érintő újabb akcióktól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Népszabadság, júl. 31./

1999. június 7.

Jún. 5-én Bukarestben román-magyar labdarúgó-mérkőzés volt, a románok győztek. A mérkőzés előtt a román lapok egy része a nacionalista indulatokat szított: a Sportul Romanesc napok óta a "Magyarország elleni háborúról" írt, a Gazeta Sporturilor pedig kiemelt helyen szólaltatta meg Gheorghe Funart, aki szerint "a magyarok a génjeikben hordják a gyávaságot", illetve Corneliu Vadim Tudor szenátort, a Nagy Románia Párt elnökét, aki úgy vélekedett, hogy "végre eljött az ideje annak, amikor a magyarok megbánják, hogy eljöttek Ázsiából". Az ehhez hasonló kijelentésektől különben a politikai napilapok által közölt összeállításokban megszólaltatott ellenzéki és kormánypárti politikusok sem maradtak le. - A sajtókampánynak nem is maradt el a hatása. Kolozsváron - az ország valamennyi nagyvárosához hasonlóan - szintén hajnalig tartott az "örömünnep", amelynek fő színhelye a Bocskai (Avram Iancu) tér volt. Ide igyekeztek azok is, akik a Fő téren elhelyezett 12 méter átmérőjű képernyő előtt drukkolták végig a játszmát. A szurkolók mintegy ezer fős csoportja a meccs utáni rivalgás közepette magyarellenes jelszavakat üvöltözött, és kövekkel dobálták Kolozsváron a magyar főkonzulátus épületét, amelynek több ablaka is betört. A randalírozók egy csoportja ugyanakkor felhasította egy, a polgármesteri hivatal előtt parkoló Hargita megyei rendszámú autóbusz kerekeit. A hírügynökség szerint a Kolozs megyei rendőrség vizsgálja az ügyet, azokat pedig, akik a főkonzulátus épületének megtámadói között voltak, csendháborításért megbírságolják. Bitay Károly magyar főkonzul nem volt hajlandó kommentálni az incidenst. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálata arról értesítette az MTI bukaresti irodáját, hogy a találkozót követően ismeretlen személyek bezúzták Nagyváradon az egyházkerület püspöki épületének néhány ablakát. /Országszerte hajnalig ünnepelték a román válogatott győzelmét. Kolozsváron betörték a magyar főkonzulátus ablakait. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2001. június 4.

A megyei rendőrség büntetőeljárást indított Gheorghe Funar ellen. A rendőrség közérdek ellen elkövetett munkahelyi visszaéléssel vádolja a polgármestert, mivel törvénytelen és önkényes módon lepecsételtette a városháza üvegtermét, ahol a városi tanács ülésezik. A rendőrség képviselői a hétvégén úgy nyilatkoztak: a terem lepecsételése és a tanácsosok gyűlésének megakadályozása kimeríti a munkahelyi visszaélés bűncselekményét. Úgy vélik, a törvénytelen intézkedéssel a polgármester a városi tanács működését veszélyeztette. Amennyiben az ügyészek is úgy vélik, hogy Gheorghe Funar közérdek ellen elkövetett munkahelyi visszaéléssel vádolható, a polgármestert előzetes letartóztatásba helyezhetik, a prefektusnak pedig kötelessége felmenteni tisztségéből az elöljárót. /Kiss Olivér: Újabb büntetőeljárás Funar ellen A vád: munkahelyi visszaélés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2001. július 19.

Mintegy három órán keresztül, összesen hat ügyben hallgatták ki júl. 18-án Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert a megyei rendőr-főkapitányságon. Funart hat büntetőjogi ügyben hallgatták ki, többek között hivatali visszaélés és hatósági közeg megsértése vádjával. Egyik ügyben a polgármester a felperes, Funar ugyanis feljelentette Vasile Soporan prefektust. Mintegy háromórás kihallgatás után a kolozsvári polgármester sajtókonferenciát hívott össze, melyen a rendőrséget bírálta. /Farkas Tibor: Militarizált rendőrség? Hat ügyben hallgatták ki Funart. = Krónika (Kolozsvár), júl. 19./

2001. augusztus 25.

Miután néhány hónapja több kolozsi lány azzal vádolta meg a község rendőrfőnökét, hogy szexuálisan zaklatja őket, most Petre Popát, a rendőrfőnök helyettesét vádolják a falu lakói azzal, hogy ököllel oszt igazságot a községben. A falu elöljárói a tiszt áthelyezését kérték a megyei rendőrségtől. A tiszt feljelentője Boldizsár János. A hatgyerekes családapa nagyobb fiúgyerekei, akárcsak ő maga is napszámosként dolgoznak a községben. 14 éves fiát egyik falubelije vádolta meg azzal, hogy miközben kertjében dolgozott, ellopott a házból 2 millió lejt. A rendőrségre vitt gyerekért siető apát elővette a rendőr: miért jött olyan későn, majd - Boldizsár szerint - bántalmazta, öt napos orvosi kezelésre szoruló sérüléseket okozva. Ezek után Boldizsár a katonai ügyészségen feljelentést tett a tiszt ellen. Herdea ezredes elmondta, hogy az ügyben vizsgálóbizottság alakult. Két falubeli a nyilatkozata szerint Boldizsár maga verte a rendőrség falába a fejét. /(balázs): Ököllel oszt igazságot a rendőr Kolozson. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2004. február 21.

A Kolozs megyei rendőr-felügyelőség közleményben tiltakozott a Szabadságban múlt héten megjelent cikkek miatt. A lap beszámolt arról, hogy a rendőrök hiányos román nyelvtudás miatt kötöttek bele magyar fiatalokba. A közlemény szerint az említett esetekben jogosan léptek fel a rendbontó fiatalokkal szemben, akik közül az egyik makacskodóan és erőszakosan viselkedett. A rendőröknek nem számít a rendbontó nemzetisége, hiszen a rendőrség a román etnikumú személyek ellen is hasonló módon lép fel, amennyiben ezek törvényellenes cselekedeteket követnek el – áll a közleményben. /Rendőrségi tiltakozás a Szabadság cikkei ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

2007. január 12.

Január 11-én Kolozsváron lépett fel a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház A világ és a vége című drámával. A délvidéki társulat január 7. és 13. között Wass Albert két kisregényének (a Jönnek és az Adjátok vissza a hegyeimet) színpadi előadásával járta be Erdélyt – Székelyudvarhely, Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy után az előadást Marosvásárhelyen is hatalmas érdeklődés övezte. A román sajtó heves, nacionalista gyűlöletkampányt indított az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) és az Egyesült Magyar Ifjúság (EMI) szervezte rendezvény, valamint a háborús bűnösnek kikiáltott magyar író, Wass Albert ellen. Maros megye prefektusa, Ciprian Dobre a művelődés- és a belügyminisztériumhoz fordult az ügyben. – Nyugodtan nézünk a kivizsgálás elébe, hiszen ez is hozzásegít az író rehabilitációjához. A 2003-ban tartott felolvasó-maraton után indított eljárás során maga az ügyész mondta ki, hogy a kivizsgálást azért szünteti meg, mert Wass Albert nem követett el háborús bűnöket – jelentette ki Soós Sándor, az EMI elnöke. Román lapértesülések szerint a Kolozs megyei rendőrség is foglalkozik az üggyel, melyet feltehetően az ügyészség hatáskörébe utalnak át. Soós Sándor még elmondta, hogy a napokban civil ruhás rendőrök több, a rendezvényt meghirdető plakátot kiragasztó fiatalt megbüntettek. /P. A. M. : Kereszttűzben Wass Albert és művei. Kolozsváron is bemutatták a vitatott drámát. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2008. március 28.

Miután március 26-án zsidóellenes feliratok jelentek meg a kolozsvári Zsidó Hitközség bejáratánál, március 27-én magyarellenes feliratokra figyelhettek fel a járókelők a belvárosban: ismeretlen tettesek két épület falára is felírták fekete festékkel: „Moarte ungurilor” (Halált a magyarokra). Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője elmondta, senki sem jelentette az ügyet a rendőrségen, viszont hivatalból kivizsgálást indítottak. Az unitárius templom falát is összefirkálták, oda fekete festékkel egy rács-szerűséget festett valaki. /Újabb falfirkák: Halált a magyarokra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./ „Fel vagyok háborodva, és meg vagyok lepődve azon, hogy Kolozsváron ilyen feliratok jelennek meg” – jelentette ki László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Ugyanakkor több gépkocsi szélvédőjére is Nagy-Románia térképeket ragasztottak. /Halálos fenyegetés. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./

2008. április 25.

Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2009. március 4.

Az elmúlt napokban Kolozsvár belvárosban különböző helyeken bukkant fel két felirat. Moarte ungurilor, azaz halál a magyaroknak. Ez a felirat olvasható egy belvárosi ház falán, közel Mátyás király szülőházához. Annak ellenére, hogy a felirat már több napja itt van, senki nem festette azt le. Egy másik ház falára felírt Moarte tiganilor, azaz halál a romákra feliratot szinte azonnal lefestették. Meglepetés László Attila, Kolozsvár alpolgármestere számára a felirat, ugyanúgy a rendőrség számára, hiszen kölcsönösen szokták egymást értesíteni, mondta. A Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányságon nem tudtak a feliratokról. – Elgondolkodtató, hogy egy hét alatt senki nem tett feljelentést ez ügyben. Duna Tv. /Kolozsvárt is elérte az idegengyűlölet-hullám. = Erdély.ma, márc. 3./

2009. október 14.

Több drogrehabilitációs központ is megszűnik azután, hogy Romániában az államelnöki hivatal által megbízott szakértői bizottság a napokban a könnyűdrogok legalizálására tett javaslatot. Becslések szerint akár háromszázezerre is tehető a szenvedélybetegek száma. Vannak fertőzött és kevésbé fertőzött városok, Erdély valamivel tisztább, de Kolozsváron riasztóan jól működik a piac. Dr. Bíró István, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elmegyógyász-főorvosa elmondta: a kórházak felkészültek a drogfüggők fogadására és helyi kezelésére, de teljességgel hiányzik az a szociális ellátórendszer, amely a drogfogyasztó társadalmi rehabilitációját segítené. Bíró szerint Háromszéken egyelőre nem jelentős a drogfogyasztás mértéke. Kovászna megyében a ‘90-es évek elején jelent meg a vadkender. Első alkalommal 1995-ben fogtak el egy kábítószer-kereskedelemmel kísérletező csoportot. Az ezredforduló után kezdtek beszivárogni az extasy tabletták, és néhány éve már kokain is beszerezhető Kovászna megyében. A Kolozs megyei rendőrség arról számolt be, hogy az első félévben több tucat kábítószer-kereskedőt tartóztattak le Kolozsváron. /Kovács Zsolt, Antal Erika, Sipos M. Zoltán: Droghelyzet: országos szívás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. december 3.

A Kolozs Megyei Rendőrfelügyelőség 50 ezer lejre büntette az Új Magyar Gárda székely szakasza december elsejei, kolozsvári akciójának a szervezőjét – jelentette ki Gina Pop szóvivő. Hozzátette: az illető egy Maros megyei férfi, akit amiatt büntettek meg, mert december elsején engedély nélküli rendezvényt szervezett annak ellenére, hogy ezen a napon csak a román nemzeti ünneppel kapcsolatos rendezvények szervezhetők. Marcel Bontidean, a kolozsvári rendőrség parancsnoka elmondta: az Új Jobboldal (Noua Dreapta) tüntetői közül több személyt igazoltattak, nevükre rendbontás és csendháborítás miatt kihágási jegyzőkönyveket fognak kiállítani. Ilyen esetekben a büntetés 200–1000 lej közötti. Arra a kérdésre, hogy az Új Jobboldal (Noua Dreapta) tüntetésének a szervezőjére miért nem róttak ki szintén 50 ezer lejes büntetést, azt válaszolta: „Az ellentüntetők csak nemtetszésüket fejezték ki a másik rendezvénnyel kapcsolatban. Igaz ugyan, hogy náluk is voltak zászlók, de a nemzeti ünnep napja lévén, nagyon sok más személy kezében is volt román zászló, emiatt tehát nem büntethetjük meg őket. ” /K. O. : Ötvenezres büntetés a székely gárdának. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998